#20 Illatgardrób | Giorgio Armani Acqua di Gioia

A mostani parfümteszt alanya ez az Armani illat lesz, aminek izgatottan vágtam bele a tesztelésébe, lévén még sosem szaglásztam a tervezőtől parfümöt.  Még valamikor télen került hozzám, és valahogy nem igazán éreztem kompatibilisnek az évszakkal, így csak a tavasz beköszöntével kaptam elő, hogy barátkozzunk - szerintem jót is tett neki egy kicsit hogy vártam vele, a melegebb idő és a napsütés sokkal jobban kihozza a parfüm milyenségét és mélységét.

Első szaglásra már érezni, hogy egy harsányabb, nagyobb hatósugarú illattal van dolgunk. Csak citromot érez az orrom, semmi mást, egy gyors ellenőrzés után konstatáltam, hogy bizony tényleg jól érzem, ugyanis a fejillatban meg van jelölve az amalfi citrom és a menta - utóbbit csak akkor érezzük ha egy kicsit közelebbről szagoljuk meg az illatot, így a kettő keveredése egy nyári hűsítő koktélra emlékeztet leginkább. Szerencsére a menta abszolút nem domináns, finoman megmarad a háttérben, és a citrom is csitul egy kicsit, ahogy telik az idő.

Később már előkerül a bazsarózsa, jázmin és a rózsabors is, az eddig koktélra emlékeztető illat kap egy kis virágos altónust. Én a jázmint érzem ki belőle, és valahogy megcsavarodik az illat, egy teljesen más arcát mutatja innentől. A jázminban mindig is éreztem valami egzotikusságot, valami plusz kis "titkot", és ezt a parfüm is jól átadja: az eddigi harsány vonulat megszelídül, kicsit titokzatosabbá válik, olyanná válik az illata, mint egy balzsamos nyári éjszakáé. A jázmin eltünteti belőle azt a harsány élt, és egy abszolút nőies, virágos illat kerekedik felül -  ami sokkal simulékonyabb,melegebb  és az én személyiségemhez is sokkal jobban passzolónak érzem, mint az első, citromos-mentás fejillatot.

A végjátékra visszatér egy picit a citrusosság, a leszáradási jegyek a cukor, cédrus és francia labdanum  (az utóbbi illatjegyről kutakodás után sem tudtam meg hogy mi az sajnos, pedig nagyon kíváncsi lennék). Az illat ismét visszanyer picit a citrusosságából és a harsányságából, immár keveredve a jázminnal és a virágok illatával.

Kapcsolatom az illattal: eleinte azt hittem, hogy a citromos indítás miatt nem fogom szeretni az illatot, annyira disszonánsnak hatott a zord télben - viszont nyáron elővéve már teljesen más, megmarad az éle ugyan, de ki tudja bontakoztatni és átadni azt a frissességet, amit a téli szaglásnál még nem érzett az orrom. Érdekes a kapcsolatunk ezzel a parfümmel, nagyon vegyesnek érzem - nem tudok azonosulni az egésszel, csak egy kis részével, értem ez alatt azt, hogy pl a citromos-mentás vonulata távol áll tőlem, de a nőiesebb, melegebb jázminos oldalával már sokkal kényelmesebben érzem magam.

Hatósugár: a közepes és a nagy között. Mivel a citrom és a menta nagyon erős tud lenni, így csak pár óvatos és kisebb fújást javaslok, különben könnyen fullasztóvá válhat.

Évszak: nyár, nyár, nyár! Ez az a parfüm, amit ha ősszel vagy télen megszagolsz, nem fogod odaillőnek érezni. Tavasszal már kezd kibontakozni, de nyáron az igazi csak.

Korosztály:  Lévén az Acqua di Gioia egy kicsit komolyabb, nehezebb illat, 20+ lenne a kategória, ha be kellene sorolnom.

Legjobban hozzáillő alkalom: Nyári hétköznapok,esték, bulik, partik, nyaralás, vízpart.

Beszerezhetőség: a parfümériákban, vagy Iparfümérián, utóbbin a 30 ml-es kiszerelés 10.390 Ft-ba kerül.

(A terméket tesztelésre kaptam, de ez nem befolyásolta a tesztben leírt véleményemet.)