Könyvélményeim #1 | Catherine Anderson: Szélbe írt sorok

Nagyon sokan kértétek, hogy legyenek könyvajánlók és könyves bejegyzések a blogon - én pedig imádok olvasni, könyvajánlót írni meg...nos, nem vagyok egy könyves blogger, de cserébe lelkes leszek, és igyekszem tanulni. Vágjunk is bele!

Kezdjük talán azzal, hogy gyerekkorom óta imádok olvasni. Én voltam az a lány, aki a könyvtárból minimum öt könyvvel tért haza, aztán egy hónapon belül vissza is vitte mindet, hogy becserélje újakra. Mostanában az olvasás a lefekvés utáni része az életemnek: ha nem vagyok annyira fáradt, hogy azonnal bedőljek az ágyba, biztosan az épp olvasott könyvemhez nyúlok. Mostanában pedig úgy vettem észre, hogy leginkább azok a darabok érdekeltek, amik valamilyen komolyabb témát dolgoztak fel  és jártak körbe (Idegpálya, Lány a vonaton). Amikor megláttam a Szélbe írt sorok fülszövegét, kicsit féltem, hogy valami romantikus csöpögéssé fog változni a regény, de valami mégis vonzott benne.

KÖNYVÉLMÉNYEIM #1 CATHERINE ANDERSON: SZÉLBE ÍRT SOROK

FÜLSZÖVEG: " Miután évekig félelemben élt, Amanda Banning úgy dönt, elmenekül a férjétől, és Oregonba költözik a kislányával, hogy új életet kezdjen. Barátok és pénz híján ez azonban meglehetősen nehéznek bizonyul. A megpróbáltatásokkal teli mindennapokban titkos vágyait papírfecnikre írja, és mindet szélnek ereszti, így tartva életben a reményt, hogy egyszer minden jobbra fordul, és újra megtalálhatja a boldogságot. A szélbe írt sorok rendre Jeb Sterling földjén kötnek ki, és a férfinak fogalma sincs arról, hogy a birtokán szanaszét heverő üzenetek hamarosan megváltoztatják az életét. Nem érti, miért érzi szükségét, hogy Amanda segítségére siessen, amikor a nő háza egy jégvihar miatt átmenetileg lakhatatlanná válik. Talán az asszony bátorsága, talán a gyönyörű barna szeme a magyarázat, de bármi is legyen az, a férfi, aki már lemondott a szerelemről, eltökéli, hogy semmivel sem törődve valóra váltja Amanda álmait. "

A regény fő témája egyértelműen a családon belüli erőszak, és úgy érzem, ezt nagyon hitelesen sikerült is bemutatnia Amanda és Chloé példáján keresztül - sokszor ahogy olvastam mi történt velük, nekem is összeszorult a szívem, hiszen ez nem holmi fikció, ez a való életben is akármikor, akárkivel megtörténhet. Ráadásul a bántalmazó nők jobbára nem mernek, nem tudnak lépni: és itt jön közbe az, ami miatt még egyszer el kell mondanom, hogy az írónő nem végzett félmunkát: a főhős személyiségén tökéletesen látszik, hogy mit művelt vele a több éves bántalmazás, hogyan rombolta a saját önbizalmát gyakorlatilag porig, míg a férje, Mark gyakorlatilag átmosta az agyát, és elérte, hogy teljesen csúnyának és értéktelennek érezze magát. Miután sikerült elmenekülnie, akkor sem rózsaszín minden: gyakorlatilag szegényen tengődnek egy nagyobb széltől összeomló házban a hideg télben, úgy hogy a kislánynak még egy rendes hótaposója sincs, ám Amanda akkora lelkierőt mutat, hogy nem omlik össze, és mindenek felé helyezi a kislánya jólétét és biztonságát. A cetliket megtaláló férfi (Jeb) szála már talán a tipikus sémát követi, aki jön, hogy megmentse és jobbá tegye az életét), és SPOILER, a vége miatt csalódott is vagyok: tipikusan szirupos befejezés egy adag "sosem kell már aggódnunk a pénz miatt"-al megspékelve. SPOILER VÉGE. Azonban a karakterábrázolások és a bántalmazott anya-lánya reakciók teljesen rendben vannak, és gyakorlatilag élethűen és életszagúan mutatják be mindazt, amin egy ilyen nő és a gyereke keresztülmehet, kezdve a rettegésen át az önizalom elvesztéséig, és a bizalmatlanságig.

TETSZÉSINDEX: 10/8,5 a vége miatt. AJÁNLÁS: ha egy kicsit komolyabb témára vágytok, mindenképpen ajánlom, én nem bántam meg, hogy elolvastam.

A könyvborító forrása: http://www.moly.hu

Számít a véleményetek, ezért arra kérlek benneteket, hogy írjátok le nekem kommentben, mi az amit hiányoltatok a beszámolóból, vagy mit csinálhatnék jobban-másképp, illetve szeretnétek-e még több ilyen típusú bejegyzést. Köszönöm! :)