95. Karácsonyi ajándékok 2. felvonás :)

Sziasztok!

Remélem mostanra már mindenki teleette magát, és a lelkét is felöltöztette az ünnepi hangulathoz, jókedv, vidámság és szeretet van mindenhol :) Én nővéreméknél karácsonyoztam, nagy vacsi, beszélgetések, jó hangulat :) Anyukánk meg sajnos nem töltötte velünk a Karácsonyt, így az ajándékozás már tegnap megtörtént. Szenteste végefelé egy dekoráció és ajándékmegmutatós poszttal készültem Nektek, nem bírom ki, hogy ne mutassam meg őket:)) Ismét képes beszámoló következik, sok-sok képpel, mostanában tőlem megszokottan, nagyításra kattintódik, öö *itt észrevettem mit írtam*, azaz kattintásra nagyítódik, nna. :) Már azt sem tudom, mit "'beszélek", ne hallgassatok rám :D

Idén nincs karácsonyfánk, de anyu ezt az ötletes megoldást találta ki, mire hazajöttem nővéremékkel együtt az ajándékozásra, ez fogadott:) Sötétben az égőket felkapcsolva még hangulatosabb, gyönyörű és olyan mint egy fenyő, pedig ez csak egy ág :)

Nem is emlékeztem erre a gyönyörű díszre, úgyhogy nagyon szépen összepattintottam teljesen véletlenül a dekort és a körmömet:) Bevetésen a Lovely Moulin Rouge-ja, ami már volt a blogon, és mindenképpen őt szerettem volna karácsonyi maninak, imádomimádomimádom, annyira szép! És mennyire jól mutat a dísszel ;)

Valami rózsaszín, valami puha... na ki emlékszik, hogy ez a kívánságlistám melyik pontja volt? Bizony, a pihepuha köntös csajos színben :)) Nővérem cselesen onnan választott nekem ajándékot (pedig írtam is anno, hogy nem az volt a célom, csak jól esett leírni hogy mit látnék szívesen a fa alatt:)) Gyönyörű, puha és úú, instant szerelem, igazi csajos színben. Köszönöm! Imádom :)))

És egy gyönyörű neszeszer... Nem tudom miért, de erről a csodáról Blair Waldorf jut eszembe, annyira szép és elegáns :)

És a tartalom. Lányok, a lélegzetem is elállt, és azt hiszem a blogot régebb óta és figyelmesen olvasók jó része most mosolyog. Vagy a fejét fogja... :o) 6 szépség, 6 álomlakk, 6 Essie, 6 gyönyörű szín. Cselesen kaptam ám meg őket, egyet kis dobozkába rakva, párat celofánba, párat a neszeszerben, ajándékszatyorban... Képzelhetitek az arcomat, amikor fel sem fogom, hogy egy db csodaszép Essie lakkot kapok, és 2 percen belül még másik öt is csatlakozik hozzá... :o)))))))  Még mindig nehéz elhinni:))

A csodaszép pink neve No Boundries. Instant szívdobogtatás, nagyon szép :))



A nude csoda, amiben lila irizáló fény csillan meg (sajnos eszembe sem jutott lekapni:, csak fotóztam, hogy estére legyen poszt :() neve Demure Vixen.

A fehéres-ekrü szín neve Cloud Nine.



A csillogós fehér lakk neve Bonds Beige



A gyönyörű kékség neve Aruba Blue, és a szívem rabul ejtette, ő volt az első akit megkaptam :))

 6. drágaság, ami az Iced Chai Latte név birtokosa.  Igazából nem vagyok benne biztos, hogy a fehéreknél mindenhová a megfelelő árnyalatot írtam, könnyű összetéveszteni őket.



Gyönyörűen mutatnak a virágos belsejű neszeszerben, öröm rájuk nézni :))

Tegnap este óta, akármikor elővettem őket, leraktam magam mellé, nézegettem, forgattam, simogattam a dombornyomott mintát, nézegettem a megcsillanó fényeket a lakkokon, és csodáltam és csodáltam... Hihetetlen érzés. :))) Egyszerűen már az üveg maga rabul ejti a szívedet. Aztán a benne lévő varázsfolyadék színe. És a beltartalomról még szó sem esett.... Álmomban sem gondoltam volna, komolyan. :) Egy körömlakkmániás bloggerinának a legnagyobb kincs a vágyott és elérhetetlen álomlakk megkapása, aztán a tengernyi kérdés, hogy melyiket tesztelje először, ha már... :) Nagyon szépen köszönöm, ezúton is, Bia, tudom, hogy olvasni fogod a soraimat :)) 

Rengeteg más érzés is kavarog bennem még, de nehéz szavakba önteni, úgyhogy segítségül hívnám Parti Nagy Lajost, ha megengeditek, és a Tél-cédulákból idéznék egy kis részletet.

A szeretet, de jobb, ha nem nevezem meg, ez a bizonyos dolog nagyon fura anyag. Terem, termelődik önkéntelenül és zsigerből, átüt a bőrön, aztán kicsapódik valahogy, száradni kezd, hámlik és pereg. Granulátum. Be lehet söpörni kis dobozokba. Átadni. Átajándékozni. Arcot mosni a gyertyafényben. S az akkor csak van. Van belül. Van, mint a levegő, mint a kék ég, van, és nem fogy el. Végtelen, magától értetődő, mint az anyám pongyolája. Eredetileg erre vagyunk kitalálva. Csakhogy tudom már, ennyit tudok róla körülbelül, hogy nagyon meg kell dolgozni érte. Hogy a szeretet az munka. A munka viszont nem robot. Karácsonykor könnyű szeretni, de mi van azzal a sok száz hétfő reggellel?

Még egyszer Boldog Karácsonyt szeretnék kívánni minden kedves olvasómnak, minden kedves lakkmániás bloggerina társamnak és mindenkinek! :)